A rákellenes táplálkozás alapszabályai

A rákbetegségek legjelentősebb kockázati tényezője az életkor, ugyanakkor befolyással lehet kialakulására az életmód, az étrend, a szennyezések, sőt egyes típusait vírusok és baktériumok okozhatják. 2020-ban világszerte 10 millió ember veszítette életét rákbetegségben.

Február 4. a rák elleni világnap, ezen a napon az orvosok, egészségügyi szakértők, a betegségben érintettek és a megelőzéssel foglalkozó szervezetek nemzetközi szinten próbálják felhívni a figyelmet a betegségre, és hangsúlyozni a megelőzés és a megfelelő kezelés fontosságát. A világnapot a 2000 februárjában Párizsban tartott első rákellenes világkongresszuson hirdették meg. Február 4-én ugyanis történelmi dokumentumot írtak alá, amely világméretű összefogásra szólít fel a rák ellen.

A rákbetegségek okozta elhalálozások nagy mértékben érintik a térségünket: az Európai Unióban a szív- és érrendszeri megbetegedések után a daganatos megbetegedés a második leggyakoribb halálok. 2020-ban az EU-ban 2,7 millió embert diagnosztizáltak rákkal, és további 1,3 millió ember vesztette életét a betegségben.

Az EU-ban diagnosztizált daganatos megbetegedések csaknem 75%-a a 60 év feletti korosztályt érinti. Szakértők szerint ha a tagállamok nem lépnek, a rákos megbetegedések száma 2035-re a becslések szerint csaknem 25%-kal fog nőni, és a halálozások fő okává fog válni az EU-ban. Romániában egyébként átlagban évi 100 ezer rákos megbetegedést jegyeznek, amelyből 55 ezren halnak meg. Azaz jóval nagyobb az elhalálozási arány az országban, mint az Európai Unióban.

A jó hír, hogy az európai rákos megbetegedések 40%-a szakértők szerint megelőzhető lenne. Ezért az európai rákellenes tervben is nagy hangsúlyt kap a megelőzés fejezete. Ennek része többek között az is, hogy népszerűsíteni szeretnék az egészséges életmódot, beleértve az egészséges étrendet és a testmozgást. Amellett, hogy súlyosan érinti a betegek és a körülöttük élő személyek életét, a rák jelentős hatással van egészségügyi rendszereinkre, gazdaságunkra és a társadalom egészére is – érvelnek az európai döntéshozók.

Mivel a szűrővizsgálatoknak köszönhető korai felismerés életmentő lehet, a tervek szerint az EU-ban a következő években növelni fogják a szűrőprogramokhoz hozzáférő, kockázati csoportokhoz tartozó személyek arányát.

A szakmai tájékoztató anyagok ugyanakkor az egészséges táplálkozást is említik. Válassz egészséges ételeket, ha csökkenteni szeretnéd a megbetegedés kockázatát – ajánlják. Ugyanakkor fontos a rendszeres mozgás, a dohányzás abbahagyása, az alkoholfogyasztás visszafogása, a napozás mérséklése, a szennyező és vegyi anyagokkal való kontaktus elkerülése (például a BPA-t tartalmazó műanyagoké), a HPV elleni oltás beadatása (amely a méhnyakrákot okozza), illetve lényeges a rendszeres önvizsgálat és a szimptómák ismerete is.

Bár vannak ígéretes kutatások és eredmények, amelyek bizonyos élelmiszerek, növény- vagy gombakivonatok (búzafűlé, gránátalmalé, shiitake gomba) rák elleni hatásosságát támasztják alá, kutatók szerint leegyszerűsítés azt állítani, hogy bármilyen élelmiszer fogyszatása önmagában hatással lehet a rák kialakulásának esélyeire. Egyfajta csodaszerben való reménykedés helyett tehát inkább fókuszáljunk az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás alapszabályainak betartására. Röviden összefoglalva: az étkezéseink során használjunk kevesebb sót és cukrot, fogyasszunk sok zöldséget és gyümölcsöt, és mérsékeljük az alkohol fogyasztását.

Ugyanakkor a túlsúly önmagában előszobája lehet a daganatos megbetegedéseknek, ezért próbáljunk vigyázni a vonalainkra nemcsak esztétikai meggondolásból, hanem azért is, hogy egészségesek maradhassunk.

A gyorsétkezdék kínálatát amennyire tehetjük, kerüljük el. A félkész, előkészített és gyorséttermi élelmiszerek nagy része ugyanis rengeteg cukrot és zsírt tartalmaz.

Kerüljük ugyanilyen meggondolásból a magas cukortartalmú, szénsavas italokat. Azonban folyadékra nagy szüksége van a szervezetünknek, ezért igyunk meg naponta legalább másfél liter tiszta vizet!

Figyeljünk oda arra, hogy elegendő, rostot és vitamint tartalmazó élelmiszert fogyasszunk rendszeresen. A teljes kiőrlésű pékáru, a hüvelyesek, a gomba, a zöldségek és gyümölcsök képezze az általunk fogyasztott élelmiszerek nagy részét. Ezáltal kiegyensúlyozottan tudunk táplálkozni.

Csökkentsük a húsfogyasztásunkat heti 2-3 alkalomra, és ilyen alkalmakkor is inkább baromfit válasszunk a vörös húsok helyett, és feldolgozatlan húst a sózott, pácolt, füstölt húsok, kolbász, szalámi, virsli ellenében! A fehérjebevitelt tojás, savanyított tejtermékek, sajtok, gomba, hüvelyesek, dió- és mogyorófélék fogyasztásából biztosítsuk.

Fogyasszunk könnyű ételeket, amelyeket alacsony hőfokon, kevés vízzel és zsiradékkal készítünk,  sütés helyett inkább pároljunk, és kerüljük a túlzottan csípős fogásokat. Ugyanakkor az is fontos, hogy fogyasszunk egészséges zsiradékokat, például lenolajat, kendermagolajat, MCT-olajokat.

Próbáljunk kiegyensúlyozottan táplálkozni, eleget mozogni, eleget pihenni, a szervezetünkre és szükségleteire odafigyelni. Ha kockázati csoportba tartozunk – az idősebb korosztályhoz tartozunk, dohányzunk, alkoholt fogyasztunk, túlsúlyosak vagyunk, nem mozgunk eleget stb. –, akkor mindenképp érdemes rendszeresen eljárni szűrővizsgálatokra. Bármilyen étrend, diéta, vitaminos vagy étrendkiegészítős kezelés elkezdése előtt konzultáljunk orvossal, dietetikussal!

2023-ban egyébként dietetikusok szerint várhatóan tovább nő az egészségesebb és környezettudatosabb táplálkozás népszerűsége, és ennek jegyében a gombafogyasztásé is. A csiperke- és laskagomba antioxidánsokat, vitamininokat, fehérjéket, létfontosságú ásványi anyagokat, rostokat tartalmaz, ezért fontos elemét képezi a zsírban és állati eredetű élelmiszerekben szegény, egészséges étrendnek. Próbálj ki te is néhányat egészséges, gombás receptjeink közül!